You are currently viewing A Cumbre Vieja az egész világra veszélyes lehet?

A Cumbre Vieja az egész világra veszélyes lehet?

Előző cikkünkben már foglalkoztunk a Cumbre Vieja kitörésével, amit itt olvashattok el: https://www.meteobalaton.hu/2021/09/20/kitort-a-kanari-szigeteki-cumbre-vieja-vulkan/

La Palma szigete viszonylag egy apró sziget az Atlanti-óceánon, de mégis hatalmas veszélyt rejthet a világra nézve. Kicsiny méretéhez képest magas hegyek találhatóak rajta és aktív vulkanikus tevékenység is zajlik a szigeten. A Cumbre Vieja nem egy klasszikus, egy kürtős vulkán, melynek lenne 1-2 mellékkürtője, hanem jelenleg 5 kürtőjét ismerjük, amelyek sorban helyezkednek el, de lehet ennél több is. Viszonylag nem egy veszélyes tűzhányó, hiszen gyéren lakott helyen található, illetve kevés anyagot “hány” ki magából. Jelenleg a szemmel látható, legnagyobb veszély nem más, mint a nagyon lassan ömlő láva, ami még a házakat is egy fekete masszává változtatja rövid idő alatt és semmivel sem lehet se megállítani se lehűteni.

A Cumbre Vieja kráterei (google earth)

Miért lehet veszélyes a világra?

A meredeksége és a többkürtős jellege miatt a nyugati partszakasz szerkezete gyenge és egy újabb kitörés esetén akár le is robbanhat és belecsúszhat az Atlanti-óceánba. Az 1949-es kitörés után egy szemmel látható repedés is keletkezett a sziget ezen részén, amely föld elmozdulásra utal.

A Cumbre Vieja nyugati része, ami kirobbanhat az óceánba (google earth)

Day et al. (1999), Ward and Day (2001) és Ward and Day (2005) feltételezték már, hogy egy újabb kitörés során, akár a Cumbre Vieja nyugati fele, amely körülbelül 500 km3 és a becsült tömege 1,5 billió tonna, bele is omolhatna az Atlanti-óceánba és egy úgynevezett megacunamit hozna létre. A számítógépes modellek azt jelezték, hogy az eredő kezdeti hullám elérhetné a 600 métert meghaladó helyi amplitúdót és a kezdeti csúcs magassága megközelítené a 2 kilométert. Ez a hatalmas hullám mintegy 720 km/h-ás sebességgel, elárasztaná egy órán belül Afrika nyugati partvidékeit. A Brit-szigetek nyugati részét körülbelül 3,5 óra alatt és az Egyesült Államok keleti partjait körülbelül 6 óra alatt érné el. Ekkor a kezdeti hullám kisebb, egymást követő 30–60 méter magas hullámok sorozataivá csökkenne. Ezek több száz méter magasra is emelkedhetnek, és több kilométerre lehetnek egymástól, miközben megtartják eredeti sebességüket. A Day és mtsai (1999) és a Ward and Day (2001) modelljei azt sugallják, hogy ez a szökőár, akár 25 kilométert is eláraszthat a partokból. Ha a modellek helyesek, akkor rengeteg várost, köztük New York-ot, Bostont, Miami-t majdhogynem a földdel tenne egyenlő ez a megacunami.

Jelenleg a vulkanikus tevékenységek nem oly mértékűek, hogy megmozdítsák a nyugati partszakaszt, illetve sok geológus vitatja ezt a modellt hiszen a víz felszíne alatt rengeteg vulkanikus üledék halmozódott fel melyek, mint egy támfal támasztják a partszakaszt. Azt állítja sok kutató, hogy csak egy vulkanikus robbanás által tudna a nyugati partszakasz beleomlani a tengerbe, de ennek a robbanásnak hatalmasnak kellene, hogy legyen, ami nem valószínű a Cumbre Vieja-tól.

Egyesek abszurdumnak tartják azt, hogy képes lenne akkora hullámokat előidézni, melyek el tudnák érni az 5 200 km-re fekvő New York városát. Afrika partjai 500 km-re fekszenek, Portugália pedig 1 300 km-re, szóval ezeket egy esetleges földcsuszamlás által létrehozott szökőár képes lenne elérni.

Már történt ilyen

1888-ban dokumentáltak egy szigetet, amelynek az egyik partszakasza beleomlott a tengerbe egy vulkanikus robbanás miatt. Ez nem más volt, mint a Pápua Új-Guinea fennhatósága alatt álló Ritter-sziget. 1888 március 13-án 5 km3 anyag csúszott bele a Bismarck-tengerbe, ami töredéke annak az anyagmennyiségnek, amellyel a Cumbre Vieja fenyeget, de így is akkora szökőárat generált, hogy a 100 km-re lévő Új-Guinea partjait 12-15 méteres hullámokkal érte el, és 3000 emberi életet követelt.

Összefoglalva

Megtörténhet a földcsuszamlás és ezzel hatalmas nagy szökőárat generálhat a Cumbre Vieja de jelenleg nem valószínű, hogy ez bekövetkezik, illetve vitatott, hogy mekkora rész omlana az óceánba. 20-200 évente szokott kitörni és még soha nem tört ki akkora erővel, hogy lerobbantsa a nyugati partját magáról.

Borítókép: La Palma szigete (google earth)

Források

Day, S. J; Carracedo, J. C; Guillou, H. & Gravestock, P; 1999. Recent structural evolution of the Cumbre Vieja volcano, La Palma, Canary Islands: volcanic rift zone re-configuration as a precursor to flank instability. J. Volcanol. Geotherm Res. 94, 135–167.

Ward, S. N; & Day, S. J; 2001. Cumbre Vieja Volcano; potential collapse and tsunami at La Palma, Canary Islands. Geophys. Res. Lett. 28-17, 3397–3400. 

This Post Has 3 Comments

Comments are closed.